-Tudod Tom...-Bill sóhajtott fel-Azt hiszem ez egy álom.-hajtotta le a fejét
-Mond Billym.-Tom karolta átt öccse derekát-Szerinted én nem érzem ezt furcsának...Annyi de annyi ideje titkoltam hogy mit érzek irántad.És most.-nevetett fel kicsit kinosan.-Itt vagy a karjaimban...-de Bill elhalgatatta egy csókal.
-Énis régóta szeretlek...És annyira jó hogy...hogy veled lehettek.-ült halvány pir orcájára-Hisz mindig....te mindig melettem vagy.Jobban...rosszban.-nézett báttya szemébe.
-Jahj kicsi Billem.-ölelte meg szorosan.-Szeretlek...szeretlek...-Tom ismételgette egyfolytában.
-Tommy...-Bill nevetett halkan-Énis szeretlek mindenél jobban.De nem kell mindig mondanod...-mondta óvatosan.
-Eh.-Tom hökkent meg.
-Annélkül is jól tudom!-fejezte be mondandoját.-Az csak...az csak egy szó de egy csók vagy egy ölelés sokkal többet el mond nekem.Érted?-sóhajtott fel a fiatal énekes.
Testvére hirtelen magához szoritotta és percekig nem engedte el testvérét.Becsukta a szemét és szorosan ölelte.
-Jajj Tom.-engedte el testvérét.
-Nem tudom mi van.-Tom halkan-Ha nem vagy velem,ha nem látlak olyan rossz érzés tör rám.Mintha egy lyik lenne a mellkasomban.-mondta öszintén.
-Énis így érzek amikor nem vagy velem Tommy.-simogatta meg báttya kissé borostás arcát.
-Éhn..éhn...Annyira félek hogy elveszitlek.-Tom mondta szívének minden igazával,szívének minden szeretettével.
-Tom...még sosem halottam hogy ijett mondtál!-Bill képedt el kissé-De...Teljesen egyetértek veled.Énis így érzek.-mondta Bill meghatodva és apró csókot lehelt szerelme ajkaira.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése