2012. március 17., szombat

A végzett

Amikor az ember érzi a vég izét,csak akkor kezd el igazán félni.
A rohanó mai nagy világban nagyon kevés olyan ember van aki ha lát egy szegény magára hagyott gyermeket segítsen neki.
Bill és Tom egyik nap épp haza fele menet a stúdióból,megláttak egy kislányt aki egyedül járta az utakat a korom sötétben. 
Tom ránézett öccsére aki a lányt figyelte és ezt mondta:
-Szerinted mit csinálhat egy ekkora kislány,ilyenkor kint?-nézett érdeklődően bátyára.
-Hát lehet hogy eltévedt vagy valami.-vont vállat az idősebbik.
-Szerintem vigyük haza magunkkal.Aztán értesítsünk valakit,hogy hol van a lány.A szülei biztos aggodnak már   érte.-mondta a szöszi srác és a járdán sétáló kislányra nézett.
-Hát jól van.Vigyük el magunkhoz.De ha valamit elvisz az éjjel azt rajtad verem le.-állt meg a kocsival az idősebbik és a lányra nézett ő is.
A lány a kocsira nézett aztán be az ablakon a két váró férfira.
Oda sétált a kocsihoz és csak nézett rájuk.
-Szia kislány.-mosolygott Bill.-Eltévedtél hogy csak így járkálsz össze vissza?-nézett a lányra kíváncsian.
-Öhm...Igen eltévedtem és nem tudom hogy merre menjek.-szólalt meg a lány kis idő múlva.
-Akkor gyere szállj be a kocsiba elviszünk hozzánk és szólunk a rendőrségnek hogy nálunk vagy.A szüleid már biztos nagyon aggodnak érted.-mondta Tom a lány arcát figyelve.
-Rendben van.-nyitotta ki a kocsiajtót a lány és beült.
-És hogy hívnak?-nézett rá Tom a tükörből miközben újra elindultak.
-Nina Hammer vagyok.-mondta a lány halkan
-Nagyon örvendek Nina.-mosolygott rá Bill.-Én Bill Kaulitz vagyok ő pedig a bátyám Tom. 
-Én is nagyon örvendek Bill és Tom.-bólintót a lány.
Aztán csöndbe maradtak.Nem soká meg is érkeztek.Bill a kocsiból kiszállva a lánnyal együtt bementek a házba amíg Tom beállt a garázsba.
-És hogy hogy egyedül voltál kint,ráadásul pont éjjel?-ült le a szöszi fiú a lány mellé.
-Nos megszöktem.-mondta a lány.
-Megszöktél?De miért csináltad ezt?-nézett értetlenül Bill.
-Hát nemrég született meg a kis testvérem és velem már nem is foglalkoznak otthon.-mondta a lány szomorúan.
-Ugyan hidd el attól még téged ugyan úgy szeretnek.-mosolygott biztatóan a fiú a lányra.
-Nem tudom,nem hiszem.-nézett a lány az énekesre.
-Figyelj Nina tudom hogy neked most nehéz.De attól se lesz jobb ha elszöktél.Ezzel csak azt éred el hogy megbüntetnek majd.-csóválta a fejét Bill.
-A öcsémnek igaza van.-lépett be az ajtón az idősebbik Kaulitz.
-Mindegy.Most már mindegy.De kérlek hadd maradjak itt az éjszakára.Nem akarok haza menni még.-mondta Nina a fiukra nézve.
-Hát jól van.- mondta mosolyogva a fiatalabbik.Majd bátyára nézett.
-Igen,persze maradj csak.-ejtett Tom egy áll vigyort arcára majd bement a konyhába.
Nem sokká mindenki a szobákba vonulva ment aludni.
Bill és Tom egymás karjaiban álmodták álmaikat.
De a lány nem aludt.
Lement a konyhába megfogott egy kést és a fiuk szabályába igyekezett.Megállt az ágyuknál és elmetszette a szőke hajú fiú nyakát.Majd a kést a földre dobva elment.
Reggel mikor Tom felébredt csak halott testvérét találta maga mellett és a véres kést a földön.
Bement a vendég szobába hogy megnézze hogy hogy van a lány.De a lány nem volt ott.
Mikor a rendőrséget kihívta és elmondott mindent amit tudott.A rendőrök érthetetlenül álltak a dolgok ellőtt hisz a lány akit haza vittek aznap éjjel már 2 éve halott volt.
Azóta Tom is hisz abban hogy szellemek igenis vannak.
Tudja hogy testvérét már nem kaphatja vissza.De azt igen hogy testvére is azt akarná hogy éljen.Ő helyette is...
    

1 megjegyzés: