-Tom!!!Tom!!!Hol vagy?-futott a konyhába de nem volt ott.Bejárta az egész házat majd leült.-Hát nem álom volt hogy meghalt.-gördült le egy könnycsepp gyönyörű arcán majd végig dőlt a kanapén.
"Azt hittem hogy egy álom volt...De,nem tényleg meg halt.Itt hagyott engem egyedül ,védtelenül...Istenem mond meg nekem hogy teheted ezt velem?!Mért vetted el életem legfontosabb személyét???Mit ártottam hogy ezt tetted?Kérlekh nem bírom nélküle!"
-Utána kell mennem!-mondta határozottan majd felült a kanapéról.
-Ki után kell menned?-nyitott be a szatyrokkal testvére.
-Tom...?-állt fel és Tomra nézett.-Tom...Te vagy az!!!-ugrót bátya karjaiba.
-Bill!Téged meg mi lelt?-szorította magához Billt.-Csak lementem neked reggeliér.A kedvencedet hoztam-emelte meg a zacskót.
-Szeretlek Tom.-mondta sírva.-Igérdh meg hogy...hogy sosem hagysz el engem...-fogta meg bátya mindkét kezét.
-Jaj Billim hisz tudod hogy én sohasem foglak el hagyni!-hajolt öccse ajkaihoz majd egy gyengéd csókot lehelt rájuk.-Én is szeretlek egyetlenem.
-Ugye őrökké együtt maradunk?-Bill halkan.
-Igen...Őrökre.-Tom mosolygott-Ezt bátran kijelenthettem hogy őrökre és az után is.-nézett Bill szemébe.
-Tomi...-bújt oda Tomhoz.-Én úgy szeretlek!
-De mért volt olyan nagy felhajtás hogy haza értem a boltból?-kérdezte értetlenkedve
-Az már nem fontos!Csak hogy itt vagy velem...-Bill csókolta meg újra szerelmét.
Jujj, tudtam, hogy nem ment el Tom. Éreztem!
VálaszTörlésNagyon szép lett! :D
Jujj, ez annyira szép!
VálaszTörlésA gondolat megvetette a lábát az agyamban, hogy ez valószínű, hogy Billnek csak egy rossz álom. És hála égnek igazam lett. :D
Tök jó!
Nagyon tetszik.